Az egyik el�z� bejegyz�s�nkben - K�h�g�s - m�r olvashattatok arr�l, hogy milyen - komoly - betegs�gek - egyik - t�nete lehet a k�h�g�s. A mai bejegyz�s t�m�j�t pedig az egyik friss �lm�ny�nk alapozza.

Westonnal rendszeresen j�runk s�t�lni �s kutyasuliba is, �gy sokszor van kuty�k k�z�tt. B�r kimondottan kuty�s rendezv�nyen eddig m�g nem fordultunk meg vele, sosem lehet tudni mikor lesz r� lehet�s�g�nk. �gy kicsit ut�naj�rtunk milyen �vint�zked�seket kell megtenn�nk annak �rdek�ben, hogy nehogy elkapjon egy olyan betegs�get, ami ak�r a kutyus eg�szs�g�gyi �llapot�t�l f�gg�en hossz� lefoly�s� lehet.

A kennel k�h�g�s a kuty�k rendk�v�l fert�z� l�gcs�- �s h�rg�gyullad�sa. �ltal�ban sz�raz, �rdes k�h�g�ssel j�r, olyannak t�nhet mintha a kutyus megakarna fulladni. Sokszor �klendez�s, habos h�ny�s is k�s�ri. A kutyus eg�szs�gi �llapot�t�l f�gg a gy�gyul�s id�tartama, ami lehet 1-3 h�t, de el�fordulhat hosszabb (1,5 h�nap) gy�gyul�si id� is. A gy�gyul�s nagyon megterhel� a kutyus �s gazdi sz�m�ra is. �llatorvoshoz mindenk�ppen vigy�k el a kutyust, � tudja javasolni a megfelel� gy�gyszeres kezel�si m�dot. Azok a kutyusok akik kuty�s t�rsas�gba j�rnak, legyen az kutyafuttat�, napk�zi, �voda vagy iskola ki vannak t�ve a fert�z�s lehet�s�g�nek.

Emberre - elvileg - nem fert�z�, viszont m�s kuty�ra, ny�lra �s macsk�ra igen. A fert�z�s a leveg� �tj�n k�h�g�ssel �s t�ssz�g�ssel, valamint k�zvetlen „orr az orrhoz” �rintkez�ssel kuty�r�l kuty�ra terjed. A gy�gyul�s ut�n pedig m�g h�napokig is fert�zhet.

K�nnyebb megel�zni, mint kezelni. Vannak helyek, rendezv�nyek ahol m�r el��r�s, hogy csak kennel k�h�g�s ellen v�dett kuty�val lehet menni. Amennyiben Te is gyakran j�rsz a kuty�ddal kuty�s t�rsas�gba �rdemes elgondolkoznod a kennel k�h�g�s elleni v�dekez�sen amire ma m�r t�bb m�d is lehets�ges. Van az olt�s, illetve az orrbacseppegtet�s v�ltozat. Mindenk�ppen k�rd ki az �llatorvosod tan�cs�t! Mi az olt�s mellett d�nt�tt�nk, az eg�sz folyamat p�r percet vett ig�nybe, a sz�r�son k�v�l nem okozott kellemetlens�get Wesnek, nem volt cs�p�, vagy mar� �rz�se ut�na. Fontos viszont megeml�teni, hogy egyik v�ltozat sem v�d 100 %-san, mivel a betegs�get t�bb bakt�rium alkotja. De nagyobb az es�ly az elker�l�s�re.

Az olt�st �vente lehet beadatni �s mi amellett d�nt�tt�nk, hogy ink�bb beoltatjuk, minthogy a term�szetre �s a szerencs�re b�zzuk a kennel k�h�g�s elker�l�s�t.

 

Forr�s a kennel k�h�g�sr�l: x
K�p forr�sa: x

Vissza a bloghoz

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.