A kutyaiskol�ban h�vt�k fel a figyelm�nket erre a fert�z�sre, �s mivel m�g mi sem hallottunk el�tte arr�l, hogy a kuty�kat is �rintheti tetanusz, �s ak�r s�lyos v�gkimenetel� is lehet, mindenk�pp szerett�nk volna egy bejegyz�st szentelni a t�m�nak. Szerencs�re szem�lyes tapasztalatunk m�g nem volt a betegs�ggel - �s rem�lj�k ez a j�v�ben is �gy marad -, de jobb felk�sz�ltnek lenni.

A betegs�get a Clostridium tetani nev� bakt�rium okozza, �s izommozgat� idegeket �rint�, sokszor hal�los kimenetel� betegs�g. Elvileg a t�vhittel ellent�tben nem csak rozsd�s sz�geken �l, hanem a sp�r�i b�rhol el�fordulhatnak; talajban, f�ldben, porban. Fontos azt is kiemelni, hogy a tetanusz fert�z�sek egy r�sze nem sebes�l�sb�l ered, hanem tokl�sz okozza, ez�rt is kiemelten fontos, hogy a tokl�szt soha ne kezelj�k f�lv�llr�l kuty�k eset�ben. A tetanusz fert�z�s t�netei t�bbek k�z�tt a pislog�si neh�zs�g, �sszesz�k�lt pupill�k, beesett szem, �llkapocs-z�r, merev farok, nyel�si neh�zs�g, g�rcsroham, izomr�ng�s, f�ny�rz�kenys�g, j�r�sk�ptelens�g. Teh�t ha hirtelen hunyorogni kezd a kuty�nk �s ker�li a f�nyt, jobb orvoshoz vinni. A lappang�si id� �ltal�ban 1-2 h�t. Gy�gyszerekkel, antibiotikummal kezelik a betegs�get, �s hossz� l�badoz�ssal j�r. A beteg kutyusnak s�t�t�tett szob�ra, ingerszeg�ny k�rnyezetre, �s foly�kony t�pl�l�kra van sz�ks�ge.

Elvileg v�d�olt�st nem adnak ez ellen a kuty�k sz�m�ra, ha a kuty�nk m�shogy viselkedik, ny�lt seb van rajta, vagy a fent eml�tett t�netek b�rmelyik�t �szlelj�k a kuty�nkon egy orvosi l�togat�s nem �rthat. A gyors felismer�s �s cselekv�s kulcsfontoss�g� lehet, sokszor minden (m�sod)perc sz�m�t, f�leg amikor egy ilyen – ak�r hal�los – fert�z�sr�l van sz�.

Mivel nem vagyunk szak�rt�k, ez�rt a betegs�gr�l sz�l� r�szekhez hozz��rt� oldalakat h�vtunk seg�ts�g�l. A betegs�g le�r�sa, t�netei, kezel�se r�sz is az al�bbi oldalakr�l sz�rmazik: Kutyabar�t Magazin, Az �n Kuty�m, Horv�th Vet �llatorvosi rendel�k

K�p forr�sa: x

Az egyik el�z� bejegyz�s�nkben - K�h�g�s - m�r olvashattatok arr�l, hogy milyen - komoly - betegs�gek - egyik - t�nete lehet a k�h�g�s. A mai bejegyz�s t�m�j�t pedig az egyik friss �lm�ny�nk alapozza.

Westonnal rendszeresen j�runk s�t�lni �s kutyasuliba is, �gy sokszor van kuty�k k�z�tt. B�r kimondottan kuty�s rendezv�nyen eddig m�g nem fordultunk meg vele, sosem lehet tudni mikor lesz r� lehet�s�g�nk. �gy kicsit ut�naj�rtunk milyen �vint�zked�seket kell megtenn�nk annak �rdek�ben, hogy nehogy elkapjon egy olyan betegs�get, ami ak�r a kutyus eg�szs�g�gyi �llapot�t�l f�gg�en hossz� lefoly�s� lehet.

A kennel k�h�g�s a kuty�k rendk�v�l fert�z� l�gcs�- �s h�rg�gyullad�sa. �ltal�ban sz�raz, �rdes k�h�g�ssel j�r, olyannak t�nhet mintha a kutyus megakarna fulladni. Sokszor �klendez�s, habos h�ny�s is k�s�ri. A kutyus eg�szs�gi �llapot�t�l f�gg a gy�gyul�s id�tartama, ami lehet 1-3 h�t, de el�fordulhat hosszabb (1,5 h�nap) gy�gyul�si id� is. A gy�gyul�s nagyon megterhel� a kutyus �s gazdi sz�m�ra is. �llatorvoshoz mindenk�ppen vigy�k el a kutyust, � tudja javasolni a megfelel� gy�gyszeres kezel�si m�dot. Azok a kutyusok akik kuty�s t�rsas�gba j�rnak, legyen az kutyafuttat�, napk�zi, �voda vagy iskola ki vannak t�ve a fert�z�s lehet�s�g�nek.

Emberre - elvileg - nem fert�z�, viszont m�s kuty�ra, ny�lra �s macsk�ra igen. A fert�z�s a leveg� �tj�n k�h�g�ssel �s t�ssz�g�ssel, valamint k�zvetlen „orr az orrhoz” �rintkez�ssel kuty�r�l kuty�ra terjed. A gy�gyul�s ut�n pedig m�g h�napokig is fert�zhet.

K�nnyebb megel�zni, mint kezelni. Vannak helyek, rendezv�nyek ahol m�r el��r�s, hogy csak kennel k�h�g�s ellen v�dett kuty�val lehet menni. Amennyiben Te is gyakran j�rsz a kuty�ddal kuty�s t�rsas�gba �rdemes elgondolkoznod a kennel k�h�g�s elleni v�dekez�sen amire ma m�r t�bb m�d is lehets�ges. Van az olt�s, illetve az orrbacseppegtet�s v�ltozat. Mindenk�ppen k�rd ki az �llatorvosod tan�cs�t! Mi az olt�s mellett d�nt�tt�nk, az eg�sz folyamat p�r percet vett ig�nybe, a sz�r�son k�v�l nem okozott kellemetlens�get Wesnek, nem volt cs�p�, vagy mar� �rz�se ut�na. Fontos viszont megeml�teni, hogy egyik v�ltozat sem v�d 100 %-san, mivel a betegs�get t�bb bakt�rium alkotja. De nagyobb az es�ly az elker�l�s�re.

Az olt�st �vente lehet beadatni �s mi amellett d�nt�tt�nk, hogy ink�bb beoltatjuk, minthogy a term�szetre �s a szerencs�re b�zzuk a kennel k�h�g�s elker�l�s�t.

Forr�s a kennel k�h�g�sr�l: x
K�p forr�sa: x

A mai bejegyz�s egy figyelemfelkelt� poszt, hogy ha huzamosabb ideig, szokatlanul k�h�g a kutyusunk akkor ne vegy�k f�lv�llr�l a dolgokat, �s miel�bb konzult�ljunk az �llatorvosunkkal. A kuty�k k�h�g�s�nek sz�mos okai lehet, �gy el�fordulhat az is, hogy csak v�letlen�l f�lrenyelt valamit, vagy t�l sok f�vet evett �s a k�h�g�ssel pr�b�l megszabadulni a sz�j�ban maradt sz�lakt�l. Ezek a "szerencs�sebb" esetek, vannak azonban olyanok, amik...

Ak�r bakt�riumok, v�rusok �ltali megbeteged�st, fert�z�st is jelezhetnek, n�h�ny ezek k�z�l enyh�bb lefoly�s�, de semmik�pp sem szabad figyelmen k�v�l hagyni. A k�h�g�s m�g�tt t�bbek k�z�tt �llhat megf�z�s, kennel k�h�g�s, sz�vbetegs�g, sz�vf�rgess�g vagy egy�b v�rusos fert�z�s is. Viszont k�l�nbs�get lehet tenni a k�l�nb�z� k�h�g�sek �s k�s�r� t�neteik k�z�tt. Nem mindegy, hogy sz�raz a k�h�g�s vagy g�rcs�s, v�lad�kkal j�r vagy sem, k�s�ri-e l�z �s/vagy �tv�gytalans�g, kedvtelens�g, vagy �ppen ellenkez�leg a k�h�g�sen k�v�l a kutya egy�b t�netet nem produk�l, szinte eg�szs�gesnek is t�nik. Mivel nem vagyunk szakemberek, az al�bbi oldalt aj�nljuk, mert sz�pen �sszefoglalja, hogy mi okozza a kuty�kn�l a k�h�g�st, melyik betegs�g lehet m�g�tte, �s mik a t�netei. Fontos felh�vni a figyelmet a megel�z�sre is. Az eg�szs�ges t�pl�lkoz�s, megfelel� immunrendszer ki�p�t�se is kulcsfontoss�g� lehet, illetve nagyon fontos, hogy p�ld�ul a kennel k�h�g�s eset�ben m�r van lehet�s�g kennel k�h�g�s elleni szer vagy olt�s alkalmaz�s�ra is. Valamint a sz�vf�rgess�g is megel�zhet� gy�gyszerekkel. Ha pedig j�rtok kutyasuliba, vagy egy�b kuty�s helyekre – persze betegs�gt�l f�gg, de – �rdemes ker�lni a teljes gy�gyul�sig ezeket a helyeket, hogy a te kutyusod, �s a t�bbi kutya eg�szs�ge is biztons�gban legyen.

Mindenk�pp figyelj�k a kuty�nk jeleit, hiszen ha ismerj�k, r�gt�n r� fogunk j�nni, hogy mi az, ami szokatlan viselked�s t�le. Ne habozzunk felvenni az �llatorvossal a kapcsolatot, ink�bb legyen kisebb a gond �s m�g korai szakaszban cs�pj�nk el egy esetleges betegs�get, mint egy k�s�bbi sz�vedm�nnyekkel �s nehezebb gy�gyul�si szakasszal kelljen a kedvenc�nknek �s nek�nk megb�rk�znunk.

V�g�l egy fontos dologra felh�vn�nk a figyelmedet, kicsit magunk ellen is besz�lve. Ne az interneten olvasott cikkek alapj�n kezeld a kutyusod, megfogadhatsz tan�csokat, de MINDENK�PPEN besz�lj az �llatorvosoddal is, � val�sz�n�leg jobban tudja mint Julcsi �s G�za* a bizonyos f�rumokon �s port�lokon. Az�rt mert az � kutyusuk k�nnyebben/nehezebben gy�gyult m�g a ti�d nem biztos, hogy ugyan�gy fog.

* csak p�ldak�nt hoztuk fel �ket, nem konkr�t szem�lyekr�l van sz�

K�p forr�sa: x

Nem kell igaz�n nagy term�szetj�r�nak lenni ahhoz, hogy felt�nj�n a kullancsok g�zer�vel hemzsegnek. Ak�r m�r egy sima s�ta ut�n kettes�vel, hanem �t�s�vel szedegethetj�k ki �ket kedvenceinkb�l. Mivel vesz�lyes ak�r v�gzetes betegs�geket is terjeszthetnek (Lyme-k�r, Bab�zi�zis, Ehrlichiosis - v�rz�ses kullancsl�z-, agyvel�- �s agyh�rtyagyullad�s), fontos, hogy megfelel�en v�dekezz�nk ellen�nk.

Vannak m�r gy�gyszerek, cseppek/spot onok, nyak�rvek, �s egy�b m�s kieg�sz�t�k, azok k�z�tt is sz�mtalan v�ltozat. E bejegyz�s nem k�v�n k�l�nbs�get tenni a term�kek k�z�tt, mindenki azt haszn�lja ami - szerinte - hat�kony �s praktikusabb, ne felejts�k el kik�rni �llatorvosunk v�lem�ny�t sem. Mi a tabletta form�tum� Bravecto nevezet� k�sz�tm�nyt haszn�ljuk, eddig megb�zhat�nak �s megfelel�nek tartjuk, de tudjuk, hogy az �rd�g nem alszik. A gy�gyszer miatt, a m�jv�delme szempontj�b�l M�riat�vismag olajat aj�nlatos adni.

Figyelj arra, hogy a kullancsos id�szakban t�bbsz�r is �tvizsg�ld kedvencedet (�s magadat is) �s ha b�rmi gyan�s puklit, kit�remked�st tal�lsz sz�lj az �llatorvosodnak. Amennyiben biztos vagy benne, hogy kullancs �s tudod, hogyan kell helyesen kiszedni, ne k�slekedj! Viszont ha hezit�lsz b�zd szakemberre a dolgot, nehogy m�g nagyobb k�rt tegy�l kedvencedben. A kullancs elt�vol�t�sa ut�n is figyeld kedvencedet �s ha b�rmi olyan t�netet tapasztalsz ami aggodalomra ad okot, ne habozz, fordulj egy �llatorvoshoz.

A kullancs kiszed�s - elvileg helyes - m�dja:
Fontos, hogy hat�rozott �s prec�z mozdulatokkal dolgozzunk, a fej v�g�n�l, a befurakodott t�v�n�l fogjuk meg a kullancsot. Ne tekergess�k, ne csavargassuk, �s ne nyomjuk �ssze a test�t, kit�p�s helyett egy hat�rozott lass� mozdulattal h�zzuk ki. �gy nem kell att�l tartani, hogy beszakad a sz�jszerve. Az elt�vol�tott kullancsot puszt�tsuk el, vagy helyezz�k egy t�gelybe, hogy megmutathassuk az �llatorvosunknak.

A k�vetkez� vide�t aj�nljuk figyelmetekbe - ha j�l tudjuk sorozat is k�sz�lt bel�le:

Tal�n a kutyatart�s egyik legmegoszt�bb k�rd�se az ivartalan�t�s. Amikor Weston hozz�nk ker�lt abban mind egyet�rtett�nk, hogy ha majd elj�n az id� szeretn�nk ha ivartalan�tan�k, erre k�s�bb � maga is r�er�s�tett. Vannak azonban olyan gazdik, akik ha nem is ellene vannak a m�t�tnek, de nem tartj�k fontosnak, vagy l�nyeges k�rd�snek, illetve van aki m�g vacill�l. A bejegyz�ssel most nekik szeretn�nk egy kicsit seg�teni, hogy k�nnyebb legyen a d�nt�s, legyen az v�g�l b�rmilyen is.

Szerencs�re az ivartalan�t�s ma m�r rutin beavatkoz�snak sz�m�t, a szuka kuty�kn�l nyilv�n egy kicsit bonyolultabb, mint a kanokn�l. A m�t�tet altat�sban v�gzik. Fontos, hogy k�r�ltekint�en v�lasszatok orvost, ha valami�rt nem szimpatikus a doktor, nyugodtan keresg�ljetek tov�bb. Ne f�ljetek feltenni neki a k�rd�seiteket, megosztani vele az aggodalmaitokat, t�nj�n az b�rmilyen but�csk�nak is, sose lehet tudni, lehet, hogy t�nyleg l�nyeges lenne sz�motokra. A milyen korban �rdemes ivartalan�tani a kuty�t k�rd�sre a v�laszt az orvosa v�logatja.

Az ivartalan�t�ssal gondoskodsz arr�l, hogy kedvenced a t�zel�s miatt ne sz�kj�n, ne rivaliz�ljon �s ne legyen felesleges szaporulata. Sz�mos megbeteged�st is megel�zhetsz vele, t�bbek k�z�tt az eml�daganat, heredaganat, petef�szek- �s m�helv�ltoz�sok kialakul�s�t, illetve elker�lhet� a szuk�kn�l el�fordul� �lvemhess�g is. �sszegezve teh�t k�m�ld meg magad �s kutyusod a kellemetlen eg�szs�g�gyi �s viselked�sbeli kock�zatokt�l, amivel a t�zel�s j�rhat.

Amennyiben a k�lts�gei miatt hezit�lsz, sz�mos szervezet �s �llatorvosi rendel� szokott tavasszal ivartalan�t�si akci�kat tartani. A m�t�t ut�nra nem �rt beszerezni egy gall�rt (ink�bb felf�jhat�t mint a m�anyagot) vagy ruh�t a sebv�delme miatt. Ha nem szeretn�l ruh�t v�s�rolni, te magad is k�sz�thetsz neki, egy m�r nem haszn�lt p�l�db�l, trik�db�l (youtubon biztos tal�lsz vide�kat r�la).

Weston 8 h�napos kor�ban esett �t a m�t�ten, szerencs�re semmif�le bonyadalom nem volt a beavatkoz�s alatt. Az �bred�skor kicsit k�tyag�s volt �s hirtelen nem tal�lta a hely�t, de hamar (minket is meglepett, de p�r �r�n bel�l) �jra magabiztos �nmaga lett. A felf�jhat� gall�r szelep�t siker�lt elr�gnia, a ruh�t (ink�bb vegyetek mint k�sz�tsetek ;) ) pedig folyamatosan ler�ngatta mag�r�l, �gy v�g�l levett�k r�la, de szerencs�re nem piszk�lta a seb�t. Nem lett lust�bb az ivartalan�t�s ut�n, nem lett bar�ts�gtalan vagy rosszkedv�, a hangsz�ne sem lett magasabb, a s�ly�ra el�tte is oda kellett figyeln�nk, ez ut�na sem v�ltozott. A csoki labradorokn�l nagysz�mban el�fordul� epilepszia kock�zat�t is cs�kkenteni szerett�k volna, illetve a hat�rozott (n�ha t�lont�l magabiztos) szem�lyis�ge miatt is d�nt�tt�nk az ivartalan�t�s mellett, nem akartunk tov�bbi viselked�s probl�m�kat az eddigiek mell�.  Tiszt�ban vagyunk vele, hogy a m�t�t nem helyettes�ti a nevel�st �s a kutyaiskol�t, �m vannak - fent eml�tett - helyzetek amiket egyszer�bb� tehet.

Amennyiben kinti kutyusod van �s a m�t�t mellett d�ntesz, c�lszer� a beavatkoz�s ut�n, a l�badoz�s idej�re beengedni a h�zba. Fontos, hogy figyelhesd, nem b�ntja, piszk�lja-e a seb�t, nem viselkedik-e furcs�n, �s higi�nikusabb is, mint kint a kertben. � is nyugodtabb lesz, ha mellette vagy �s biztons�gban fogja �rezni mag�t.

Mi nem b�ntuk meg, hogy a m�t�t mellett d�nt�tt�nk, hogy boldog �s el�gedett �letet �lhessen zavar� behat�sok �s ivarszervi r�kos megbeteged�sek kock�zata n�lk�l.